Ha társkeresőkön jár az ember, elég gyakran belefut a kérdésbe: vajon a diplomás nők miért ragaszkodnak ahhoz, hogy a partnerük, legyen az akár alkalmi, vagy hosszabb távú, ugyancsak diplomás legyen?
Persze a kérdés elsősorban nem úgy vetődik fel, hogy diploma kell-e, de azok, akik valami miatt nem szereztek diplomát, mégis úgy érzik, van mit keresniük ebben a körben, erre hegyezik ki a dolgot. Egyrészt sértve érzik magukat, hogy őket "lenézik" (cserébe lesajnálják a diplomásokat, akiknek közben nincs is gyakorlati érzékük), másrészt úgy gondolják, hogy lehetnek ők sokkal értelmesebbek is, mint holmi diplomás vagy egyetemista/főiskolás nőci (persze, ez előfordul), harmadrészt: a jó szexhez szerintük talán nem is kell szellemi kiegyenlítettség. (Bár megeszem a kalapom, ha ezt így fogalmazzák meg.)
Hallottam már nem egy olyan férfi véleményt, hogy ennek vagy annak a kékharisnyának, aki baromi okosnak képzeli magát, igazából egy brutál dugás kéne, jellemzően nem egyetemi tanár szintű illetővel. Mondjuk a vízvezetékszerelővel, aki úgyis kéznél van, vagy a kertészlegénnyel (ez a verzió gazdagabb és egész nap otthon lebzselő nőkre alkalmazandó), vagy egy kamionossal (elnézést a foglalkozások képviselőitől, én csak elismétlem, amit hallottam). Valami azt súgja, hogy ezek pornófilm-klisék is valahol, de előfordulnak nőknek szánt sorozatokban és regényekben is.
Namost, miért lenne jó egy nőnek a brutál dugás egy nála kevésbé képzett férfival? Ha már klisék: a kertészlegény például lehet egyetemista, aki így keresi a mellékest, ott már rögtön bukik a képzetlen, "állatias" pasi ősképe. És persze egyáltalán nem igaz, hogy a nem értelmiségi mindig állatias, hatalmas izmokkal rendelkezik, és seperc alatt lerendezi a nőket. Én például még sose találkoztam ilyen jellegű ősemberrel, pedig megnézném magamnak.
Érdekes módon nőket még sose láttam arra panaszkodni, hogy alacsonyabb iskolai végzettség miatt diszkriminálják őket a férfiak. Sőt, inkább az jellemző, hogy a pasik nem tudnak mit kezdeni az okos nőkkel, azokat preferálják, akik elájulnak az ő teljesítményeik láttán. Vagy úgy tesznek, mintha... Ennek persze megvannak a maga történelmi okai, nemi szerepek, azok radikális megváltozása, általános bizonytalanság, és így tovább. De előfordult szellemóriásokkal is, hogy olyan nőkhöz vonzódtak, akik semmit nem értettek az ő nagyságukból.
Ha komoly kapcsolat a cél, akkor persze sokkal több tényező miatt fontos, hogy a két ember hasonló háttérrel rendelkezzék (közös beszédtémák és szórakozási lehetőségek, jövedelmi viszonyok, kapcsolati háló), de most a kérdésnek nem ezzel a részével szeretnék foglalkozni, hanem azzal: kinek mennyire számít egy szexuális kapcsolatban az, hogy tudjon beszélgetni a partnerével, hogy hasonló szellemi színvonalon álljon? Egyáltalán, ki az, akinek a legfőbb nemi szerve az agya, aki arra izgul fel, ha valaki sziporkázóan értelmes, szórakoztatóan humoros? Vajon a nőknek ez tényleg fontosabb-e, mint a férfiaknak? És miért?
Itt nem csak műveltségbeli különbségekre gondolok, hanem akár arra is, hogy ki hogyan éli meg, ha olyan külföldi partnerrel jön össze, akivel semmilyen nyelven nem tud kommunikálni, és csakis a testbeszédre számíthat? Zavaró vagy éppenséggel izgató helyzet ez? Maga az egzotikum esetleg izgalmassá tehet olyan embert is, akinek a színvonala nem lenne megfelelő, ha értenénk, mit beszél?
Tapasztalataim szerint a nők általában véve nem vonzódnak náluk kevésbé intelligens pasikhoz. A humoros férfiak például sikeresek a nőknél még akkor is, ha fizikai adottságaik nem igazán kedvezőek, a nőktől viszont inkább a viccek befogadását várják a férfiak, nem azt, hogy a nő is megnevettesse őket. (Pedig az is milyen jó tud lenni, ha a nevettetés kölcsönös.)
Biztos van emögött a jelenség mögött egy olyan logika, hogy az okosabb hímnek esetleg jobbak a génjei, meg, hogy nagyobb eséllyel tudja biztosítani utódainak és partnerének a túlélést. Nyilván léteznek kivételek is: van, akinek a jó test sokkal fontosabb, mint az ész, vagy a spirituális értékek fogják meg, esetleg anyáskodni akar egy nála kevésbé fifikás lény fölött, vagy épp ellenkezőleg, a hatalomhoz, a ranghoz, a gátlástalansághoz vonzódik elsősorban - és itt nagyon könnyen összekeveredik a hideg számítás a zsigeri erotikus vonzalommal.
Nagy a különbség aközött is, hogy valaki előre meghatározott paraméterek alapján keres-e partnert, vagy csak úgy belefut valakibe. Mert utóbbi esetben az ösztönös vonzódás, a feromonok hatása mindent felülírhat legalább egy kaland erejéig, lehet, hogy olyan sok szó nem is fog esni a két ember között, lehet, hogy azért, mert nincs is mit mondaniuk egymásnak, vagy nem ugyanazt a nyelvet beszélik, vagy attól tartanak, hogy a beszéd csak elrontaná az élményt.
De ha meg kell határoznunk, milyen jellegű emberek tetszenek, akkor minél fontosabb számunkra az intellektus az élet egyéb területein, annál fontosabb lesz az erotikában is. (Ugyancsak társkeresőkön azért értelmiségi férfiak is szokták ám hangsúlyozni, hogy nekik fontos a beszélgetés, de ezt talán kevésbé kötik iskolai végzettséghez.) Esetleg nem is az IQ számít elsősorban, hanem az érzelmi intelligencia? Akár így, akár úgy, mindkettő diplomafüggetlen, bár az érzelmi intelligencia tanulással jobban fejleszthető, mint az IQ. Létezik kifejezetten erotikus intelligencia? És vajon ennek van-e bármi köze a szellemi teljesítményhez?
Nektek mennyire fontos, hogy olyanokkal szexeljetek, akik szellemileg közel azonos szinten álljanak veletek? Vagy ez csak akkor érdekes, hogy tartós kapcsolatról van szó? És a lányok közül volt-e már valakinek olyan partnere, akivel nagyon élvezte a szexet, de beszélgetni nem tudott az illetővel?