A fiatalabbaknak biztosan nem kell hosszasan bemutatni, miben is áll a szexting, ha nem csinálták még, azért hallani hallottak róla valószínűleg, de induljunk ki abból, hogy vannak itt kevésbé tájékozottak is. Nos, a szexting nem más, mint szexi szövegek és képek küldözgetése önmagunkról sima mobil vagy okostelefon segítségével potenciális vagy már meglévő partnerünknek. (A "texting" = sms-ezés szóból származik.) A szövegeléssel persze kevesebb a probléma, mint a fotókkal, amelyek lehetnek könnyeden erotikusak de egészen merészek is, lehet, hogy látszik rajtuk az arcunk, beazonosíthatók vagyunk, lehet, hogy nem. A lényeg, hogy a fotó szexi legyen (vagy legalábbis a készítője annak gondolja)...
Egy 2012-es amerikai felmérés szerint, amelyet a University of Utah készített, az ottani 14 és 18 év közötti fiatalok majdnem 20%-a szextingelt már. Persze léteznek ennél kisebb arányszámokat mutató felmérések is. Egyébként az USA több államában törvénybe ütköző dolog kiskorúak pucér vagy félpucér képeit birtokolni, akkor is, ha a kiskorú maga küldte el a célszemélynek. Nemrég volt is ebből egy híressé vált eset, amelyben több év börtön nézett ki egy srácnak, a lányos szülők feljelentése miatt.
Nyilván nem meglepő, hogy a lányok képei keringőznek a neten, és nem a fiúk jelentik a fő attrakciót, ahogy a celebfotók kiszivárogtatása se híres férfi, hanem nőnemű színészeket érintett. (Nemrég olvastam, hogy a nőkre szinte bármi nagyobb hatással van, mint egy pucér férfi látványa, ami persze nem jelenti, hogy bizonyos képek ne lehetnének izgatóak.) A divat nagy úr, a nők tetszeni és igazodni vágyása az egyik legnagyobb csapda - ha egy lány kimarad a buliból, prűd jókislányként bélyegzik meg esetleg, ha benne van, akkor meg egy ribi, aki túl könnyen rá lehet venni bármire. Jól nem nagyon lehet kijönni ebből, a fiúk számára biztosan nagyszerű szórakozást kínáló játékból - bár nem akarom azt a látszatot kelteni, mintha nem léteznének normális, diszkrét, kedves srácok, akik nem osztják meg a neten a barátnőjük képeit. De a hormonok bennük is tombolnak, és a vágy, hogy minél többet lássanak, hogy rávegyék a csajokat valami merész dologra, hogy utána eldicsekedjenek a hódításaikkal, annak mindjárt képi bizonyítékát is adva, vagy éppenséggel fikázzák azt, aki a hülye sztenderdjeiknek nem felel meg, egyesek számára túl nagy kísértést jelent. És ha az összes szextingelőnek csak pár százaléka jár rosszul, de nagyon rosszul, akkor róluk fogunk hallani, a többiekről meg nem...
Merész képeket készíteni tényleg izgalmas dolog, ne legyünk álszentek. Gondolom, jópáran megtettétek már, és meglehet, nem is bántátok meg. Remélem! De hogy van benne rizikó, nem is kicsi, az tagadhatatlan. Főleg, ha olyan embereknek küldözgetjük a szexi fotóinkat, akiket nem ismerünk eléggé, nem tudjuk, megbízhatunk-e bennük. Egyetlen meggondolatlan kép elég ahhoz, hogy pár óra múlva tele legyen a net velünk - jó esetben a nevünk említése nélkül, rosszabb esetben pontosan beazonosítva bennünket.
De még ha a címzett nem is adja tovább a csakis neki szánt fotót, fotókat, a telefonok könnyűszerrel feltörhetők - vagy elég annyi, ha véletlenül ott felejti valamelyikünkl a készüléket valahol, és valaki a kezébe kaparintja, megnézi, aztán haragjában vagy csak brahiból olyat művel, amit utána már nem lehet meg nem történtté tenni. A nők számára olyan szexképek neten való megjelenése, amelyet nem ők maguk pakoltak fel oda, nagyon traumatikus, és ha csitrikről van szó, még rosszabb. (A bosszúból netre pakolt szexképeknek is külön fejezetet lehetne szentelni: a revenge porn egyik híressé vált áldozatának története és visszavágásként készült képei itt láthatóak.)
A legegyszerűbb védekezési mód, persze, ha egyáltalán nem is születnek "kompromittáló" képek. Bár a testünk megszeretése, a pozitív testkép kialakítása szempontjából az önfotózás nagyon is jó ötlet lehet. Ha tehát úgy döntünk, hogy fényképezkedünk, akkor olyan gépet használjunk, amely nem kapcsolódik az internethez, amelyről csak úgy nem lehet lelopni a fotókat Ha valakinek küldeni akarunk, ne a legegyszerűbb módját válasszuk, csak, mert az olyan kényelmes. A képeinket jelszóval védve tároljuk, mondjuk egy pendrive-on: azt feltörni azért jóval bonyolultabb... (IT zsenik további tanácsait szívesen vesszük.) A már elküldött képek sorsára persze nincs ráhatásunk, ezért az egyik legegyszerűbb szabály, hogy ne legyünk felismerhetőek.
A szextingnek ugyebár van szöveges része is - tapasztalataim szerint az legalább olyan izgalmas lehet, mint a képecskék, de persze nem akkor, ha sms-nyi közhelyeket pötyögünk be, azért a jó erotikus szöveg nagyobb kihívást jelent. Ha ki akarjuk ismerni a partnert, mindenképp fontos, hogy hosszabban és kimerítőbben is levelezzünk vagy cseteljünk vele, aki erre nem hajlandó, azzal nem kell és nem is érdemes foglalkozni. Ha egy lányt prűdnek néznek tizenéves korában, az se egy tragédia, szerintem - ráér később bizonyítani, hogy nem az. A tizenévesek többsége azért még mindig van olyan óvatos, hogy kimaradjon ebből az egészből, szerencsére.
Persze nem csak a tinik eshetnek kísértésbe, meg bukhatnak le a lehető legbanálisabb módon, mikor tilosban járnak: aki a szeretőjével szextingel, az is nagy marhaságot követ el, ahogy ebből a példából is látszik. Erotika, levelezés, fantáziák, képek küldözgetése - mind nagyszerű dolog lehet, ha nem követjük el a leghülyébb hibákat, mert adott pillanatban jó ötletnek tűnik merésznek lenni.
Ti szextingeltetek már?
