A női ejakulátum után, amelyről múltkor beszéltünk, és amelyet sajnos még sokkal kevesebben ismernek saját tapasztalatból, mint az üdvös lenne, most illik szót ejteni a férfi ejakulátumról is, amelyet semlegesen ondónak vagy spermának szoktunk nevezni.
Van egy olyan szavunk is rá, amely immár teljesen negatív konnotációt kapott: igen, a gecire gondolok. Kár, hogy a szexre vonatkozó magyar szavaink ennyire pejoratívak, de ez persze más nyelvekben is így van, sajnos. De ha már a nemrégiben olyan sok helyütt felbukkanó geciről van szó, érdemes felidézni, hogy eredetileg szimplán a Gergely becézése. (Én se akartam elhinni, mikor először hallottam, pedig nyelvész mondta.) A gecizik ezek alapján nem más, mint ondóval összeken, ami egy a szexet még a maga természetes módján kedvelő, a férfi magját szentnek tekintő világban nem valami undorító cselekedet, hanem üdvös és megtisztelő tett volt.
A napokban olvastam, hogy még a kifejezetten férfijogú török társadalomban is gondot okoz, hogy az ondó tisztátalan-e vagy sem, és hogy hithű muzulmán lenyelheti-e anélkül, hogy ettől aztán heves lelkifurdalása támadna... Vagy lenyeletheti-e az asszonyával. Nyilván nem az az érdekes számomra, hogy mire jutnak a muzulmánok, hanem az az abszurditás, hogy egy, az ősi vallások számára szent anyag, amelyet olyannyira tisztelni kellett mondjuk az Ószövetség szerint, hogy a nő testén kívül elélvezni nem is volt ildomos (lásd Onán, aki nem onanizált, hanem megszakított szeretkezést alkalmazott, vesztére), manapság úgymond tisztátalannak számít. Mitöbb, undorítónak... Egy eldobott óvszer az undor csúcsa, ugyebár... Bár van, aki a sajátját gondosan elpakolja, nehogy valakinek eszébe jusson felhasználni.
Ugyanaz az anyag, amelyből amúgy a termékenyítő központokban hiány van, mert állítólag nem elég minőségi a felhozatal... Egyedülálló nők senyvednek, mert nem jutnak megfelelő örökítőanyaghoz, miközben az ondót semmire sem becsüljük, és ha nem a miénk, vagy nem attól származik, akit kívánunk, akkor pfúj... Nem tudom, belegondoltatok-e már, milyen mélységesen ellentmondásos, hazug és farizeus hozzáállás ez. (És kövezzetek meg, de ha én egyedülálló nő lennék, aki gyereket akar, akkor ragaszkodnék a természetes úton való megtermékenyüléshez, nem várnék semmiféle spermabankra. Jut eszembe, pár éve felbukkant egy pasi, aki ajánlotta is magát ilyen célra.)
Térjünk vissza a muszlimoknak is fejtörést okozó az orális szexhez. Erről már volt szó egy korábbi, igen sok olvasót vonzó posztomban. A szopással ugyanolyan kettős viszonyban áll az ún, civilizált ember, mint minden mással, ami a szexhez kapcsolódik. Miközben hatalmas élvezetet jelent annak, akit így elégítenek ki, vagy akár csak izgatnak, a szopatás kifejezés ugyancsak teljesen negatív jelentést hordoz.
Leszopni valakit lehet megalázó, de ha szeretjük vagy kívánjuk a másikat, akkor ugyanez kellemes és izgató. Bár még egy jó szerelmi kapcsolatban is van olyan, aki visszautasítja a szájszexet, vagy csinálja, de undorodik tőle. (Ilyen esetben azt mondanám, nem kéne erőltetni.) A sperma szájba engedése, lenyelése is sarkalatos kérdés, hiszen az, aki lenyeli, teljesen befogadja a másikat, főleg persze, ha nem pénzért, hanem szeretetből csinálja. Aki meg kiköpi, vagy aki tiltakozik a szájbaélvezés ellen, az ezt az elfogadást nem gyakorolja. (Ezzel nem azt akarom mondani, hogy bárkinek kötelező lenne bármi, de az idegenkedéstől el lehet jutni az elfogadásig, ha megvan az emberben a nyitottság és megfelelő partnerre, partnerekre akad.)
Fiúk, ti hogyan viszonyultok a saját spermátokhoz? Szeretitek az illatát, ízét? Például szívesen csókolóztok a partneretekkel, miután az a szájával kielégített benneteket, szeretitek-e látni, ahogy az ondótok kispriccel, szétkenődik a partneretek testén, élvezitek-e esetleg, ha a partner arcára megy? És mit szólnak mindehhez azok, aki a farok másik végén vannak? (Külön érdekelne, hogy a meleg és biszexuális férfiak miként állnak a dologhoz!)
De most vissza a heteró szexhez és a dugáshoz: ugyancsak izgalmas téma a teli punci. Noha az óvszer elterjedésével egyre ritkább, hogy az anyagot beengedjük rendeltetési helyére, azért ez is nagyon izgató tud lenni. Kivéve, ha éget, viszketést okoz, vagy olyan sok, hogy képtelenség kimosni magunkból. Mert spermaallergia is létezik, és nagyon nem kellemes dolog. De érdekes módon meg tud szűnni, illetve lehet, hogy csak egy bizonyos partner ondója nem kellemes a nőnek, máséval meg semmi baja.
De beszélhetnénk a hotwife-os szubkultúra egyik sokszor ábrázolt és elmesélt jelenségéről is, amelynek az a lényege, hogy több férfi élvez ugyanabba a nőbe. Persze, ez az AIDS terjedése óta a civilizáltnak nevezett társadalmakban egyre inkább csak fantázia, mint valóság, mert túlságosan kockázatos, de a régi korokban, mikor még nem létezett hatékony védekezés (vagy egyáltalán semmilyen), és a csoportos szex teljesen természetesnek számított (nem ma találták ki a szvingelést, és nem is tegnap), ez elég gyakori tapasztalat volt, sőt mitöbb, inkább norma. Szóval, a kérdés az, hogy ez a gondolat például kinek izgató és kiben vált ki undort?
Hogy a csoportos szex mennyire ősi jelenség, arra a gyilkos sperma létezése is bizonyíték (sőt, ennél ékesebben szóló bizonyíték a világon nincs), amelyről már korábbi posztomban írtam, hadd idézzem:
A megdöbbentő nem az, hogy a petesejt önfejűen válogat, ezt már eddig is tudtuk, de hogy a spermiumok közül 1%-nál is kevesebb az olyan, amely megtermékenyítésre lett kitalálva, elég mellbevágó. Az összes többi ugyanis kamikáze tömeggyilkos, hogy finomak legyünk.
Civilizált társadalmunk spermáinak már ritkán kell egymás ellen harcolniuk, és ez nem is tesz jót a minőségüknek, amint a híradásokból kiderül.
De a társadalmi rend megpiszkálását ebben a posztban azért nem akarom túl messzire vinni. Várom a véleményeteket undor és kívánatosság szempontjából: ti hogyan éreztek a spermával kapcsolatban?