Szexről szabadon

A nem-monogám kapcsolati formákról szóló poszt bevitt minket az erdőbe, hiszen nem ugyanazt értjük a különböző, -gámia végű kifejezések alatt. Így aztán elég nehéz vitatkozni is róluk, ha minden alkalommal újra akarjuk definiálni a fogalmakat - vagy egyszerűen csak úgy használjuk, ahogy éppen nekünk jólesik. 

Tehát arra teszek most kísérletet, hogy tisztába tegyem a gámiákat. Ez egyáltalán nem egyszerű, mert a szavaknak van egzakt jelentésük, meg olykor olyan jelentésük is, amely a legtöbb használó számára az egzaktnak tűnik, illetve kinek-kinek saját elképzelése is van a problémás kifejezések jelentéstartalmáról.

I. Nézzük az alapfogalmakat!

A gamosz görög szó, házastársat jelent, tehát, mikor gámiákról beszélünk, első körben házassági modellekről esik szó, a házasság azonban nem minden kultúrában jelenti ugyanazt... 

a) Monogámia: 1+1 házastárs (a Föld bolygó jelenlegi társadalmainak 15%-ára jellemző csak ez - ami a papírformát illeti)

b) Poligámia: 1+ több házastárs (ezek szerint a maradék 85% meg olyan társadalmakban él, ahol mind a monogámia, mind a poligáma előfordul)

ennek alfajai: 

• Poligünia avagy többnejűség: egy férfinak 2 vagy több felesége van van olyan társadalom, amelyben megengedett ez a formáció, de csak elvétve jellemző, és van olyan, amelyben túlnyomó részt ez jellemző: a társadalmak összesen 82%-ban ez a helyzet - persze nagyon sok monogám házasság is létrejön ilyen körülmények között, mert a többnejűség drága mulatság.
  • Ide tartozik még a többes házasság (plural marriage), és az ágyasság (konkubinátus) intézménye is: utóbbiban a hivatalos feleség(ek) több joggal rendelkeznek, de az ágyas(ok) is törvényileg védett státuszban állnak. 
• Poliandria avagy többférjűség: egy nőnek 2 vagy több férje van (összesen a társadalmak 3%-ban létezik)
• Poligünandria vagy csoportos házasság: 3-6 ember egy háztartásban való együttélése, ha heterók, csak az ellenkező nemű partnerekkel érintkeznek szexuálisan, ha biszexuálisak, akkor bárki bárkivel (ez igen ritka)

II. A nem-monogámia különböző válfajai

A nem-monogámia (non-monogámia) és a poligámia közé akár egyenlőségjelet is tehetünk, de nem sokan nem fogadják ezt el. Például azért, mert a hivatalosan monogám kapcsolatok jó része érzelmileg és/vagy szexuálisan igazából nem monogám. Tehát meg kell különböztetnünk az átlátható poligámiát a nem átláthatótól. Persze azt is nehéz meghatározni, mi számít átláthatónak. Ugyanis a hagyományosan monogám, de világi (=nyugati, liberális, stb.) társadalom a felszínen a teljes vagy szeriális monogámiát propagálja (szeriális monogámia: egyszerre mindig csak egy partner), rejtetten viszont a lehető legváltozatosabb modellek léteznek benne. 

Ráadásul vannak olyan formációk, amelyek életvitelszerűek, sőt, a külvilág előtt is felvállaltak, míg mások csak alkalmiak, kevesen tudnak róluk, vagy éppenséggel szinte senki nem is sejti, hogy valójában milyen rendszerben működik az adott partnerség. Még mi magunk se feltétlen tudjuk, hogy minek a közepén vagyunk. Hányan hiszik, hogy monogámiában élnek, miközben a partnerük folyamatosan szexel másokkal - akkor ő most tényleg monogámiában élnek? Vagy mégsem? De nézzük a hozzávetőleges kategóriákat.

• Hűtlenség (megcsalás): egy monogám vagy akár nem monogám hivatalos kapcsolat mellett érzelmi és/vagy szexuális partnerrel létrejövő kapcsolódás, legtöbbször a hivatalos kapcsolat másik résztvevőjének vagy résztvevőinek tudta nélkül, vagy tudtával és beleegyezése nélkül - ez lehet alkalmi vagy tartós: ha alkalmi, félrelépés, ha tartós, viszony vagy külső kapcsolat. Kérdés: minek minősül a szexmentes házasság-kapcsolat mellett folytatott külső kapcsolat, ha egyetlen partnerre korlátozódik?  És a most ismét reflektorfénybe került papi konkubinátus, amely leggyakrabban monogámia-szerű, de titkolandó, mint egy szeretői viszony? 

• Konszenzusos hűtlenség: hivatalos partner vagy partnerek tudtával és beleegyezésével folytatott külső kapcsolat (lásd nem-monogám kapcsolatok felsorolását ebben a posztban).

• Nem-gámia (nonegamy): szexmentes házasság vagy együttélés: ha esetleg valami ritkaságnak gondolná bárki, ki kell józanítsam: sok ilyen van. 

• Poliamoria: több személy érzelmi és szexuális jellegű, elkötelezett kapcsolata: nem feltétlen jelent közös háztartást, és a szereplők nemi megoszlása is változó lehet (pl 3 férfi vagy 3 nő is élhet poliamoriában, de nem kell, hogy mindenki mindenkivel szexuális ill. érzelmi kapcsolatot alakítson ki). Vannak elkötelezett polyk, akik ezt az életstílust mozgalomnak is tekintik, de nyilván vannak olyanok, akik anélkül élnek ilyen konstellációban, hogy egyáltalán ismernék a fogalmat. A poliamoria nyugaton, elsősorban az USA-ban terjedt el, ahol egyébként csakis a monogám házasság legális, tehát a polyk többes kapcsolata törvény előtt nem érvényesül.

• Bigámia: csak monogámiát elismerő társadalmakban az a helyzet, mikor egy már házasságra lépett egyén családi állapotát eltitkolva ismét házasságra lép. A legtöbb nyugati országban büntetendő, és a második házasság nem is számít legálisnak, ha kiderül a bigámia ténye. 

• Duogámia: biszexuális emberek két különböző partnerrel folytatott kizárólagos kapcsolata - sokszor az ellenkező nemű partnerrel látszólagos monogám kapcsolat (házasság) áll fenn ilyen esetben. 

• Alkalmi vagy laza szeretői kapcsolat: szexuális és esetleg érzelmi viszony két "független" (vagyis kizárólagossággal senkinek nem tartozó) személy között - ez lehet egy-egy alkalom, vagy tarthat hosszasan, évekig, de nem zár ki egyéb szereplőket, akikkel szintén alkalmi kapcsolatot folytatnak a felek - bár ezek intenzitása lehet teljesen különböző is. Sok hivatalosan szinglinek, vagyis egyedülállónak számító ember él ilyen kapcsolati formában. Félig-meddig ide tartozik az ugyancsak gyakori szingli szerető + nem független partner felállás is, amely az elkötelezett partner részéről hűtlenség.

• Nyitott házasság/kapcsolat: olyan együttélés, amelynek tagjai (legyenek ketten vagy többen) szabadon létesíthetnek szexuális és/vagy érzelmi viszonyt másokkal. (A külvilág számára általában szimpla monogám kapcsolat.)

• Kapcsolati anarchia vagy promiszkuitás: a résztvevők számára nem léteznek szabályok szexuális/érzelmi kapcsolataikat illetően. Persze attól, hogy a fenti kapcsolati formákban léteznek bizonyos szabályok, még korántsem biztos, hogy a benne lévők betartják azokat. (Elvileg ide sorolhatók a hippi mozgalom kommunái.)

• Szvinger életmód: egyfajta nyitott házasság, amelyben a külső kalandok egy részét vagy összességét a felek egymás szeme láttára, együttesen tapasztalják meg. Kívülről ez is monogám kapcsolatnak néz ki mindazok számára, akiket nem avatnak be a titokba. 

 III. A hivatalos és a nemhivatalos életmód, érzelmi beállítottság

Az, hogy mi megengedett és mi számít elhajlásnak vagy egyenest büntetendő cselekménynek egy-egy társadalmon belül, teljesen változó. A házasság fogalma sem egyértelmű, elég csak arra gondolni, milyen küzdelmek mennek azért, hogy azonos neműek is házasodhassanak, ahogy már van is rá példa néhány országban. Tehát a házassághoz nem feltétlen kell férfi és nő. Sőt, még csak két ember se kell hozzá, mert létezik olyan furcsa lehetőség is, amelyben az adott ember önmagával köt házasságot. (De ezt most hagyjuk.) 

Sokkal fontosabb különbség, hogy bizonyos antidemokratikus társadalmakban és vallási közösségekben nem a házasulandó felek döntésén múlik sem az, hogy egyáltalán házasságra lépnek-e, sem az, hogy kivel teszik, sem az, hogy mikor. Sok házasság hasonlít a szimpla emberkereskedelemre, legális pedofíliára, sorozatos nemi erőszakra. A házasság adhat védelmet, vagy végtelenül ki is szolgáltathat egy másik embernek. Kötelességeket róhat ránk, anélkül, hogy jogaink lennének. Nők milliói élnek olyan kényszerkapcsolatokban, amelyekben senki nem kíváncsi az igényeikre és vágyaikra: nem sokban különböznek a bordélyokban kihasznált szerencsétlenektől.

De térjünk vissza a mi kis nyugati civilizációnkra, amely olykor eléggé ázsiai ugyan, de olyan nagyon nem vészesen. Tény, hogy sokkal nagyobb szabadságot élvezünk, mint az emberiség túlnyomó többsége. Nem KELL házasságra lépnünk, még akkor sem, ha nyomást gyakorolnak ránk ebbe az irányba. Nem KELL bent maradnunk egy házasságban, vagyis nem jelenti, hogy vége az életünknek, ha kilépünk belőle. De azért vannak következményei. És választhatjuk a félig-meddig titkos nem-monogám kapcsolati formák egyikét vagy másikát, ha arra kényszerülünk, vagy így tartja kedvünk. Teljesen hivatalos és szentesített poligámiára nincs lehetőségünk, de ez azért nem akkora tragédia.

Fontos megkülönböztetni a nem-monogám beállítottságot a nem-monogám életmódtól. Lehet valaki lelkileg úgymond poligám (vagyis lehet szerelmes egyszerre több emberbe például), de testileg monogám. És lehet valaki lelkileg extrém monogám úgy is, hogy valójában számos emberrel szexel párhuzamosan: de egyiket sem engedi annyira közel magához, hogy veszélyeztesse a lelki egyensúlyát. Amiről mi a két blogon vitatkozni szoktunk szerintem, hogy mi az a lelki poligámia, aminek nem sok köze van a valóságos, intézményesített poligámiához, egyszerűen egy beállítottság. Másokkal együtt azt gondolom, hogy az emberi természet eredendően nem csak testileg poligám, de megvan bennünk a lelki/érzelmi poligámia iránti vágy is, csak folyamatosan elnyomjuk. 

Hogy melyik modell a legjobb? Szerintem nincs legjobb. Az a jó, amelyben jól érezzük magunkat, amelyben szabad akaratunkból vagyunk résztvevők, amelyből szabadon kiléphetünk, ha úgy alakulnak az érzelmeink. Az ember érzelmi/szexuális kapcsolatai azonban nem csupán érzelmiek és szexuálisok, hanem elsősorban hatalmiak és gazdaságiak, főleg, ha valamilyen entitás, legyen az egyházi vagy állami valamiféle szertartás keretei között megpecsételte őket. Szinte minden hivatalos formáció mögött ideológiák állnak, amelyek az adott formáció létjogosultságát és egyedül üdvözítő voltát hivatottak hirdetni, rosszabb esetben tűzzel-vassal rákényszeríteni az adott kultúra tagjaira. 

Igyekeztem ugyan a legfontosabb fogalmakat feltüntetni, de ha valami kimaradt, akkor szívesen kiegészítem a posztot.