Mint tudjátok, időnként szívesen idézek szakirodalmat és teszek közzé érdekes listákat fő témánkkal, a hűtlenséggel kapcsolatban. Helen Fisherről volt már szó egyszer-kétszer, de egész posztot még nem szenteltem a munkásságának – és épp kapóra jött, hogy találtam egy tíz pontból álló listát a megállapításairól, úgyhogy szívesen ismertetem a blogon, ő és kollégái hogyan látják a hűtlenséget.
Dr. Fisher egyébként antropológus, és 30 éve tanulmányozza a szerelmi kapcsolatok természetrajzát. 2004-ben megjelent Why We Love: The Nature and Chemistry of Romantic Love, (Miért szeretünk: a romantikus szerelem természete és kémiája) című kötetében a párkeresésnek és családalapításnak az emberi faj által létrehozott három agyi rendszerét különbözteti meg:
- lust (vágy, libidó, szexuális ösztön)
- attraction (vonzalom, a szerelem kezdeti, felfokozott szakaszának jellemzője)
- attachment (kötődés: hosszú távú partner iránt táplált mély érzelmek)
A könyvet magyarul is lehet kapni, egyébként. Véleménye szerint akkor beszélhetünk a mindközönségesen szerelemnek hívott komplex jelenségről, ha mind a három jellemző egyidejűleg és egyetlen emberre irányultan van jelen. Persze tudjuk, mert sokszor megállapítottuk már, a szerelmet annyiféleképpen éljük meg, ahányan vagyunk, és még két szerelmet se egyforma intenzitással, érzésekkel, gondolatokkal. Sőt, az sem lehetetlen, hogy ez a mágikus szerelmi érzés egyidejűleg több ember felé is irányul, mégpedig úgy, hogy mind a három összetevő jelen van bennük, de ezt sokan nem hiszik el, mert csak azt fogadják el "igazi" szerelemnek, amely érzéskomplexumban jelen van a kizárólagosság kritériuma, elvárásként és önként vállalt összetevőként is.