Mostanában csak úgy áradnak a női orgazmusról szóló cikkek. Van, aki összeszámolja, hogy a nők úgy általában hányféleképpen élvezhet(né)nek el, van, aki arra igyekszik rávenni minket, hogy tanuljuk meg, hogyan működik a testünk, akkor minden rendben lesz, van, aki szerint a hosszú előjáték a lényeg, mások még mindig a hüvelyi orgazmus egyedül üdvözítő voltát hirdetik, és akadnak, akik betiltják a pornóban a női ejakulációt, mert milyen dolog az már...
Engem kicsit zavar ez az orgazmusközpontúság, meg kell valljam - mintha a szex egyetlen célja az lenne, hogy minél hamarabb elélvezzünk, főleg, ha nők vagyunk, mert a férfi az tartson ki addig, amíg mi el nem értünk a csúcspontra. Tudom, ez már nagy előrelépés ahhoz képest, hogy a férfi élvez el minél hamarabb, és az már nem érdekli, hogy a nőnek milyen volt (főleg, ha ő maga a kis halál után úgy átkattan, hogy egy napig nem foglalkoztatja a szex, épp ezért nem is várható el tőle semmilyen további aktivitás), de a képlet azért ennél kicsit bonyolultabb.
Például azért is, mert nem attól jó a szex, hogy minél többször elélvezünk. Főleg, ha csak az egyik fél élvez el sokszor, a másik meg csak egyszer tud, vagy, ha a sokszor elélvező hamar el is unja a játékot... Mert mi oka lenne folytatni, ha már úgyis teljesen kielégült és van más dolga is? Nem egy férfit hallottam már arra panaszkodni, hogy a partnere túl gyorsan túlvan a szeretkezésen, ő pedig még folytatná, mert neki a játék a lényeg, nem a csúcspont. Amint látjuk, a sztereotíp "a pasi hamar elélvez, a nő meg hoppon marad"- verzió sem általánosítható. De nyilván fordított példa is akad épp elég: a férfi végez gyorsan, akár naponta többször is, és a nőnek még csak nedvesedni sem volt ideje...
Amire azonban ma igazán kíváncsi lennék, az az, hogy szerintetek mennyire igaz az szintén több helyütt olvasható állítás, hogy a nőknek tanulniuk kell az orgazmust? Merthogy a fiúknál ez megy automatikusan. Persze a szabályozását a fiúknak is tanulniuk kell, de olyanról azért elég ritkán hallani, hogy valakinek egyáltalán ne legyen orgazmusa férfi létére. (Az viszont létezik, hogy valakinek az átlagnál nehezebb elérnie a csúcsra, vagy bizonyos technikákra nem reagál olyan könnyen, mint mások, teszemazt, orális izgatásra nehezen megy el.)
A nők esetében jóval összetettebb a képlet. Egyrészt azért, mert az anatómiánk bonyolultabb, és sok változótól függ, hogy mennyire vagyunk orgazmikusak - olyasmiktől például, hogy mennyire van elrejtve a csiklónk, mennyire érzékeny a mellbimbónk, mennyire vastag a hüvelyt a húgycsőtől elválasztó fal, satöbbi. Másrészt azért, mert mindenféle kulturális hatásoknak tesznek ki bennünket, amelyek elősegíthetik, de gátolhatják is szexuális fejlődésünket. A legtöbb civilizáció a női szexualitás korlátozására esküdött fel, nagyon nehéz olyat találni, amely nem próbálja sokkal inkább szabályozni a női vágyakat, mint a férfiakéit. Olyannyira igaz ez, hogy sokan az orgazmussal kapcsolatos nehézségeket is leginkább vagy kizárólagosan lelki okokra vezették vissza a legutóbbi időkig, szinte teljesen figyelmen kívül hagyva az anatómiát.
Elképzelésem szerint a könnyen elélvező nők egy része egyáltalán nem tanulta az orgazmust, vagy szinte észrevétlenül rövid kísérletezés útján jutott el a kellemes eredményig... Ezek a lányok általában férfival (vagy másik nővel) is könnyen elélveznek, nem csak maszturbálással, de lehet, hogy tévedek, és a saját magát könnyen kielégítő nőtípus sem feltétlen elégül ki könnyen partnerrel - főleg, ha a kikísérletezett módszer nem olyan, amit a partner reprodukálni tudna, vagy amit a lány partner előtt egyáltalán hajlandó lenne csinálni.
Létezhet aztán egy olyan típus, amely önmagával nem is kísérletezett, de pasival már az első szex alkalmával is (sorozat)élvezett - ha van köztetek ilyen, az jelentkezzen, mert akkor megdőlne az a hiedelmem, hogy ezt a típust a bűnrossz rózsaszín regények férfi szerzői találták ki.
Aztán léteznek olyan nők, nem is kevesen, akiknek tényleg kísérletezés árán tanították meg a testüket az orgazmus egy vagy többféle változatára, és ez a kísérletezés valószínűleg folytatódik, ha már egyszer belejöttek. Tehát újabb és újabb területeket hódítanak meg, ha eddig csak így ment, akkor lehet, hogy jövőre már másképp is fog - ezek a nők nem fiatal korukban élvezik legjobban a szexet, hanem talán 50 év fölött, bármilyen hihetetlennek is tűnik. Nagy valószínűség szerint ezek a nők szeretik a hosszabb meneteket is, mivel több időre van szükségük, és megtanulták nem csak az orgazmust, hanem az oda vezető út kéjes élvezetét is. Kiváló partnerek kísérletező kedvű férfiak (avagy nők) számára, de azoknak, akik 10 perc alatt szeretnek túllenni a dolgon, nem lesznek érdekesek.
Végül létezik egy olyan csoport is, amelynek tagjai eddig még sose élveztek el. Ezt a csoportot tulajdonképpen három alcsoportra kéne osztani: az elsőben lévők kísérleteznek, de eddig hiába, a másodikban abbahagyták a kísérletezést, mert már nem hisznek a sikerben, a harmadik meg még a próbálkozásba se kezdett bele. Természetesen nem mindegy, hogy milyen életkorban járunk, hiszen valamennyi fejlődési potenciál mindenkiben van, az eddig hiába kísérletezők, ha kitartóak, eljuthatnak a sikerrel járók táborába, és olyan hihetetlen dolgokat élhetnek meg, amelyek most sci-finek tűnnek a számukra.
Lányok, ti melyik csoportba tartoztok? És, ha azok közé, akiknek nem megy az orgazmus, mint a karikacsapás, milyen módszerrel próbálkoztok, inkább egyedül, vagy partnerrel, esetleg szexuálterapeuta, önsegítő csoport is szóba jöhet? Tényleg, létezik itthon ilyen csoport, illetve vevők lennétek-e rá? (Nem, mintha most alapítani akarnék egyet, bár nem lenne hülyeség szerintem.)
Alább szavazni is lehet, de ezúttal a felhívás csak nőknek szól. Hozzászólást persze férfiaktól is várunk, barátnők, feleségek, szeretők történetei ugyanolyan érdekesek lehetnek, mint a nők saját elbeszélései.
