A minap hallgattam meg a Vaginamonológok című darabot hangoskönyvben, és ennek kapcsán jutott eszembe, hogy a női mellet is érdemes lenne megszólaltatni... Írtam már a nyilvános szoptatás kapcsán erről a témáról egy kicsit, de ennél sokkal többet érdemel a mell / érdemelnek a melleink...
Ti minek nevezitek, hogyan gondoltok rá? Milyen elnevezést éreztek izgatónak, semlegesnek, zavarónak, megalázónak? Ha valakinek tetszik a melletek, az hogyan fejezheti ki magát anélkül, hogy megsértene titeket?
Van, aki még használja a kebel, keblei szót, hogy egy ilyen régies kifejezéssel kezdjük?
Kinek tetszik ia semlegesebb mell helyett a becézős, gyerekes cici? Ebből továbbfejlesztve melltartó helyett cicifix? Szoptatás helyett ciciztetés? Emlékszem, mikor a kórházban a szoptatós nővér egy mondatban tízszer ismételte ezt el, azt hittem, sikítani fogok. Mindehhez egy őrmester stílusa párosult nála, ráadásul tudtunkra adta, hogy csakis külön tiszteletdíj ellenében hajlandó megmutatni, hogyan kell azt a biznyos cicegős dolgot csinálni. Ami első gyereknél korántsem olyan egyszerű... (Ha addig békében voltál a melleiddel, rájössz, hogy mégsem olyan tökéletesek...)
Aztán ott van az emlő. Mikor a nőgyógyász azt mondja, h most nézzük meg az emlőket... Mintha nem is az én mellemről lenne szó, hanem valami tőlem teljesen idegen dologról, amit egyébként soha senki nem nevezne így... Még jó, hogy nem tőgynek titulálja.
Mit szóltok a vulgáris csöcs kifejezéshez? Vagy csak nekem tűnik vulgárisnak? Végül is a csecs változata benne foglaltatik a csecsemő szóban, és azzal nincs bajom. Talán az zavar bele a képbe, hogy a csöcs és a pöcs rímel egymásra?
Használhatunk egy rakás, többé-kevésbé fan
táziadús szót is még, úgy mint: bögy, bökő, bruszt, csúcs, csulcsi, csuró, didi, didkó, duda, előny, ködlámpák, lökhárító, tejcsárda, tüdő, ütköző. (A ködlámpák a kedvencem.) Nevezik még ikreknek is, és a műveltebbek, akik az Énekek énekéből szeretnek idézni, ezt is mondhatják:
Két melled, mint két őzike, mint egy gazellapár. [...]
Termeted pálmához hasonló, melleid szőlőfürtökhöz. 9Gondoltam: Felmegyek a pálmafára, megragadom fürtjeit. Olyanok melleid, mint a szőlőfürtök... (Énekek éneke, VII. fejezet)
Hát, mit mondjak, azért van itt kínálat épp elég... De biztos ti is hozzá tudtok még tenni pár elnevezést.
Kicsit hosszúra sikerült ez a nyelvészeti bevezető, akkor most térjünk rá személyesebb témákra.
A ti melletek mit mesélne, ha egyszer elmondaná élete történetét? (Igaz is, a két mellnek lehet két külön története is. Az egyik például nagyobb, mint a másik. Vagy szoptatás idején váltak aszimmetrikussá.)
Milyen élmény volt, mikor elkezdett nőni, irigyeltétek-e azokat, akiknek hamarabb kezdett, vagy épp ellenkezőleg, még késleltettétek volna a dolgot? Mikor vettetek vagy kaptatok először melltartót (én anyám levetett melltartóit használtam sokáig), vagy egyáltalán használtok-e? Szeretitek-e a melleteket a maga természetes megjelenésében, vagy elégedetlenek vagytok vele? Ha az utóbbiról van szó, mit változtatnátok rajta, valamelyikőtök változtatott-e, és boldog-e az eredménnyel? (Igaz is, egy olvasóm ígért erről külön posztot...)
Ha van gyereketek: hogyan éltétek meg a terhesség/szülés/szoptatás kapcsán a melletekkel kapcsolatos átalakulásokat? (Ez már magában olyan hatalmas téma, hogy több posztot meg lehetne vele tölteni.) Sokat szenvedett-e a melletek, kínoztátok-e, vagy minden simán ment, haragudtatok-e rá, ha fájt, feszült, nem adott elég tejet, ha kisebesedett? Vagy eleve nem is akartatok szoptatni? Hogyan reagált a partneretek minderre?
Szex közben mennyire jut fontos szerephez a mell nálatok, érzéketlen-e, vagy nagyon is érzékeny, sőt, egyedül a mellsimogatástól el tudtok-e élvezni? A partnereitek hogyan viszonyultak, viszonyulnak hozzá, szerintetek a férfiak milyen melleket szeretnek, és mennyire tudnak velük megfelelően bánni?
Vonz-e titeket más nők melle, vagy teljesen közömbös? És, ha vonz, vajon az olyan jellegű érdekel-e, amilyen a tiétek, vagy teljesen más?
Ha van olyan köztetek, akinek levették a mellét, vagy éppen azért harcol, hogy ez ne történjen meg..., az ő beszámolóját is szívesen vesszük, természetesen.
Csak, hogy a férfiak se érezzék magukat teljesen kirekesztve, várjuk az ő, női mellről szóló himnuszaikat és ódáikat is. Vagy éppen sirámaikat, panaszaikat, ahogy tetszik, csak arra kérnék mindenkit, hogy egyetlen alkatot se minősítsen olyan hangnemben, hogy attól valaki rosszul érezze magát. Ahogy a férfiaknál a farokméret neuralgikus pont, a nőknél a mellméret, forma, elaszticitás, stb körül hullámzanak a kedélyek. Igen tanulságos ez az oldal, és az ehhez hasonlóak, amelyeken úgymond normális, tehát nem kifejezetten izgatás céljából összeválogatott melleket lehet megszemlélni. Természetesen eszem ágában sincs kifogást emelni a nagyon izgató mellábrázolások ellensem, sőt...
Még valami: Szerintetek miért van kitiltva a mellbimbó a Facebook-ról? És csatlakoznátok-e a mellbimbó-felszabadító (Free the nipple) mozgalomhoz?
