Az egyik legjobb érv a tudatos szeretőkeresés mellett, hogy a spontán félrelépések sokszor sodorják az "elkövetőket" annyira kellemetlen és veszélyes helyzetekbe, amelyeket inkább tényleg ki kéne kerülni. Mi sem kézenfekvőbb, mint például negyvenes, kisgyermekes apaként szemet vetni a tizenhét éves bébicsőszre, akit késő este nekünk kell hazafuvaroznunk, és olyan hamvas, hogy csak na...
Bevallom, nem bennem ötlött fel ez a zseniális gondolat, hanem megint sorozatot nézek, mégpedig A pofon (The slap) címűt, és ez is olyan, amit csak ajánlani tudok. Ha emlékeztek még a múltkor A viszonyról (The affair) szóló posztomra, azzal kapcsolatban is említettem, mennyire érdekes két nézőpontból követni az eseményeket... Itt, a Pofon esetében azonban nem kettő, hanem még több nézőpont van, mégpedig minden epizód egy másik szereplő magánéletébe enged igen mély betekintést.
Rögtön az elsőben a negyvenedik szülinapját ünneplő családapa gondolataival sodródunk, míg a negyedikben a bevezetésben említett bébicsősz zavaros tinédzserproblémáit láthatjuk közelről... Noha explicit szex egyáltalán nincs az egész sorozatban (nem emiatt ajánlom), a lélektani oldala rohadt jól ki van dolgozva, és nem nagyon léteznek tabuk a forgatókönyvírók számára.
De térjünk vissza a minket érdeklő hűtlenségi problematikához.