Ismerjük be: a menstruációval kapcsolatos viszonyunk kissé zavaros. Például kódnéven emlegetjük a havi vérzést (vagy bajt): én régebben mindig egy férfinevet használtam a "probléma" megjelölésére, esetleg piros betűs ünnepnek mondtam. Ti minek nevezitek? Igyekeztek nem is emlegetni, vagy teljesen fesztelenül beszélgettek róla?
Bármennyire is természetes dolog, általában rejtegetjük, szégyellnivalónak érezzük. A reklámokban véletlenül se piros folyadékkal illusztrálják a vért, hanem kékkel... Miért is? Amúgy nem problémás a vér ábrázolása, folyik a paradicsomlé minden akciófilmben. Csak a punciból folyó vér tabu.
És hogyan viszonyulunk ehhez a vérhez, ha szexről van szó?
Tisztátalanság, tabuk, korlátozások
Vannak vallások, amelyekben szigorú szabályok vonatkoznak a menstruációs szexre: vagyis tilosnak tartják. A hagyomány szerint a zsidó nőknek a menzesz elmúlása után egy hetet kell várniuk, aztán el kell menniük a mikvébe, a rituális fürfőbe, és csak ezt követően élhetnek újra házaséletet. Mitöbb: ekkor a házastársi szex kötelező.
Normális ciklus esetén ez azt jelenti, h a szexelésre kb két hét marad, persze attól függ, hogy a menzesz 2-3 napig, vagy akár 10-is eltart, ez ugyebár nagyon egyénfüggő. Az, akinél a menzesz teljesen össze-vissza jön meg, az egy ilyen konstrukcióban a vallási szabályok szerint gyakorlatilag kimarad a szexből. Na és a templomba se mehet el - mint az Újszövetségből ismert vérfolyásos asszony.
Az iszlám is tiltja a menszesz alatti szexet, de nem annyira szigorúan, hogy ennek súlyos következményei lennének, csak büntetőpénzt kell fizetni. A középkori kereszténység sem javasolta, de a szex olyan tabu témának számított, hogy a szabályokat csak akkor ismerhették meg a hívek, ha a gyóntatójuk erre hangsúlyt fektetett. Mivel kb majdnem minden tilosnak számított, ez is csak egy volt a sok tilalom közül...
A menzesz alatti szex tiltása valószínűleg a nők védelmét szolgálta, ahogy a szülés utáni türelmi idő is - csak könnyebb és ijesztőbb azt mondani, hogy a nő tisztátalan, mint azt, hogy kímélni kell... Tény, hogy a civilizációk nagy része egyszerűen nem tud normális módon viszonyulni ahhoz, a teljesen természetes jelenséghez, amit havi vérzésnek nevezünk. Babonás hitek kapcsolódnak hozzá, megszégyenítő szokások, kirekesztés. Sok vallás hívei eltiltják a nőket nem csak a templomok látogatásától (a kereszténységben csak az áldozástól, de ez nem általános, főleg nem manapság), hanem még a munkavégzéstől is, sőt, az elkülönítés sem ritka. (Hogy ez mennyire kímélő üzemmód, vagy kirekesztés, azon el lehet gondolkozni, mindkettő mellett és ellen vannak érvek.)
[Utólagos kiegészítés: nem volt célom minden egyes kultúra megvizsgálása, akit érdekel a téma, az olvasson utána, pl itt - természetes, hogy sokminden kimarad ebből a rövid összefoglalóból.]
Azt is tudjuk, hogy a múltban a nők sokkal kevesebbet menstruáltak, mint manapság, egyrészt később is értek, a gyakori alultápláltság miatt, másrészt sokat voltak terhesek és hosszan szoptattak - a szoptatás alatt általában nem jön meg a vérzés, vagy csak sokára, bár ez is változó. A semmilyen fogamzásgátló szert nem alkalmazó nők életükben ma is kb 100 alkalommal menstruálnak, míg a modern nyugati nő 300-500 alkalom között.
Csak szórakozik velünk a természet?
De mi a fenéért menstruálunk egyáltalán? Miért nem elég fél évente véreznünk, mint a kutyáknak, egyáltalán léteznek-e hozzánk hasonló emlősök? Megdöbbentő, de a menstruáció titkát csak mostanában sikerült megfejteni, és még nagyon kevés emberhez jutott el ez a tudás. Keresgéltem magyar oldalakon, hogy belinkelhessek egy erre vonatkozó cikket, de nem találtam, ezért nagyon röviden összefoglalom a lényeget, angolul tudók bővebben itt olvashatnak róla.
Az állatvilágban rajtunk kívül az emberszabású majmok, néhány más majomfajta és bizonyos denevérek, illetve az elefántcickány nevezetű rágcsáló menstruál. Úgy tűnik, a menzesz azoknál a fajoknál jelenik meg, amelyeknél létezik spontán vetélés, vagyis az anya szervezete ki tudja lökni az embriót, ha nem tartja megfelelőnek, illetve agresszívnak ítéli meg. A fent említett fajoknál és az embernél az embrió ugyanis sokkal mélyebben ágyazódik be, mint a többi emlősnél, és sokkal nagyobb kárt tud tenni az anyai szervezetben - amely a spontán vetélés intézményével védekezik.
Édibédi magzatok ide vagy oda, az anyai szervezet és az embrió között durva harc folyik a méhben: az anya szervezete korlátozni akarja a magzat energiához jutását, hogy a következő terhességre is maradjon elég tartalék, míg a magzat maximális energialeszívásra törekszik. Ha a magzat túl agresszív, nincs kegyelem, az anya kilöki magából.
A másik alapeset, amelyben a spontán vetélés előfordul, az, amikor a magzat valamilyen fejlődési rendellenességgel fogan meg. Nagyon sok terhesség szakad meg korai szakaszban éppen emiatt: az anya szervezete érzékeli, hogy baj van, és kilöki a hibás magzatot. Mindez azért ennyire fontos, mert a terhességek sokáig tartanak, az anya rengeteg energiát fektet bele egy-egy kölyökbe és nem engedheti meg magának, hogy hibás egyedre pazarolja az energiákat.
No de miért fordul elő annyi fejlődési rendellenesség ezeknél a fajoknál? Ez a kutatók szerint arra vezethető vissza, hogy a szexre való képességünk folyamatos, nem csak akkor párzunk, amikor ovuláció van, vagyis a petesejt akár pár napos is lehet, mire megtermékenyül, az pedig egy petesejt esetében öregnek számít: a koros petesejt meg problémákat okozhat.
Na tessék, az a kellemes dolog, hogy bármikor alkalmasak vagyunk a szexre, ilyen szépen üt vissza. Mindenesetre megnyugtató, hogy valami értelme tényleg van ennek az egész macerának, nem csak szimpla kicseszés a nőkkel, bár nem biztos, hogy ettől bárki is boldogabb, aki éppen menstruációs görcsöktől fetreng.
Miért utáljuk az egészet?
Azt hiszem, nincs olyan generáció, amelynek női tagjai ne átkozták volna meg a menstruációt, mert vérezni szar. Akármilyen módszert is használunk a vér felfogására, kényelmetlen, folyton oda kell figyelni, hogy ne üssön át a ruhán, régebben rengeteget kellett mosni, hiszen nem voltak még eldobható eszközök, amelyekkel meg lehetett volna oldani (amúgy a mai eszközök nagy része eléggé környezetszennyező), a tampon olyan betegséget okozhat, amibe bele lehet halni (tudom, ez nagyon ritka, de létezik), a menstruációs kehely meg sok nő számára alkalmazhatatlanul kényelmetlen.
És persze mindig akkor jön meg, amikor a legkevésbé sem örülünk neki. Ráadásul sokaknál görcs és rosszullét kíséri ezt az egyébként teljesen természetes folyamatot: már előtte is feszültek vagyunk (PMS), alatta meg lehet, hogy nagyon pocsékul érezzük magunkat - bár a kor előrehaladtával és szülések után általában enyhülnek ezek a panaszok.
Summa summarum, a nők nagy része valószínűleg szívesen kihagyná az életéből ezeket a napokat. Kivéve akkor, ha épp attól retteg, hogy akaratán kívül teherbe esett, na, ilyenkor aztán minden kis vércsepp eufóriát tud okozni. Ellenkező esetben, ha teherbe akarunk esni, meg mély levertséget érzünk, ha mégis megjön. Egy biztos: aki termékeny korszakát éli, az kénytelen ezzel a témával folyamatosan foglalkozni, miközben elvárják tőle, hogy tegyen úgy, mintha az egész nem is létezne...
De van rá mód, hogy gyakorlatilag ne létezzen, ezt se hallgassuk el: elérhető közelségben vannak azok a fogamzásgátló módszerek, amelyek megszüntetik vagy jelentősen csökkentik a menstruáció gyakoriságát illetve intenzitását: létezik tabletta, hormontartalmú spirál (nagyon borsos áron) és injekció is, amelynek ilyen a hatása.
Véres szex - igen vagy nem?
De térjünk vissza az eredeti kérdéshez: hogyan viszonyolunk a vérhez, ha szexről van szó? Vagyis: zavar-e bennünket, ha egy kicsit vérzünk, vagy csak az, ha nagyon, esetleg az sem? Mennyire jut eszünkbe a szex ilyenkor? Van, akinek kifejezetten nagy a libidója menstruáció alatt, van, aki meg olyan pocsékul érzi magát, hogy még csak gondolni se bír az egészre. És van, akinek majdhogynem közömbös, inkább a partnertől teszi függővé, hogy az hogyan áll az állapotához.
Mert persze a férfiak is sokfélék ebben: egyiket egyáltalán nem zavarja, vagy kifejezetten izgatja, a másik meg ájulás közeli állapotba kerül, ha vért lát, esetleg hányingere van tőle... Mennyire függ a neveltetésünktől, vallásunktól, hogy mit gondolunk a menzesz alatti szexről, és mennyire attól, hogy zsigerileg hogyan érezzük magunkat tőle?
Egy dolgot azért mindenképpen szögezzünk még le: menzesz alatt is teherbe lehet esni, úgyhogy, ha nem szeretnénk gyereket, akkor védekezzünk ilyenkor is. Egészségügyi szempontból nem ellenjavalt a véres szex, úgyhogy, ha mindkét fél szívesen csinálja, akkor szabad az út.
Alább szavazhattok arról, hogy szexeltek-e menstruáció alatt.